Miután találkoztam Saciékkal hazaértem és elmentem kutyátsétáltatni. Mivel tél volt korán besötétedett. Lassan sétáltam és magamba szívtam a hideg téli levegőt. Egy könnycsepp gurult végig az arcomon. Sírtam pedig ma minden olyan jó volt. Valaki hirtelen hátulól megfogta a vállam.

-Mizu csajszi?-Martin volt. A szomszédban lakott nekik is van kutyájuk, néha együtt sétálunk.-Te sírsz?

-Nem csak...allergiás vagyok.

-Télen? Mire?-cinikus volt a hangja.

-Az életre.-úgy mondtam ezt mintha teljesen természetes lenne.

-Aha...Szóval most depis vagy. 

-Ez nem igaz!

-Jólvan azért nem kell rögtön megenni. Na mi a baj?

-Semmi.

-Nem hiszem. Na 'Gyere mondd el bébi mi a baj figyelek rád'-elkezdte énekelni a Tankcsapda-Örökké tart-ot és ezzel mosolyt csalt az arcomra.-Na látod máris jobb. Most pedig mondd el mi bánt!

-Hát csak úgy az élet. Magamban vagyok. És sose lesz senkim. Negyven évesen 20 macskával fogok élni. 

-Ezt hagydd abba! Ne beszélj hülyeségeket. Hiszen szép vagy és okos. És talán észre se veszed azt hogy hány fiú szetetne megkapni téged. De te itt szenvedsz valaki miatt akit nem is ismersz és mindenki mást eltaszítasz magadtól.

-Tényleg így gondolod?

-Hát szoktam én hazudni?-nevetett.

Még legalább egy órát sétáltunk és mire hazaértem teljesen elfelejtettem hogy szomorú voltam.

 

 

Oldal: Könnyek
Egy Rocker Lány Naplója - © 2008 - 2024 - november-rain.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat